Annyi sok panasz után most végre azt írhatom - tényleg nagyon romantikus, és gyönyörű... :)Tavasz van - igazi szikrázó napsütéses tavasz!
A természet most tényleg két kézzel szórja meleg áldását mindazokra, akik átvészelték a nehezebb időket.
A városban javában folynak a csatározások. Nemrég volt választás, és most még izzanak a kedélyek.
"Nem engedünk az imperialista bérenceknek..." (jaj, bocs... lehet hogy most más szó áll előtte...?) Istenem, de rég hallottam... valamikor 40-50 éve... szinte nosztalgikus érzéseket támaszt...
Ide mindez nem hallatszik fel.
Nem hallatszott 40 éve sem.
Itt békesség volt, akkor is.
Család, és barátok.
Környezetünket formáló, békességes csendesen kitartó munka.
Olyan, ami után jól esik leülni kicsit a gesztenyefa árnyékában, jól esik a korty tiszta víz, a falat kenyér.
Minket most lelkesít a sikerélmény - a legutóbb elvetett magok most apró, alig sejthető sorban bújnak ki a földből, a fűszerspirálban is mintha beindult volna az élet!
Most megkettőzött lendülettel állunk neki, hogy veteményesünk másik felét is elkészítsük.
Az ágyásokat kicsit másképp csináljuk, mint ahogy eddig gondoltuk, ahogy eddig láttuk. Nem értünk hozzá, és nem vagyunk egészen biztosak a sikerben, de nálunk okosabbak javasolták - hát kipróbáljuk.
Ezúttal végig fotókkal dokumentáltam a munkafázisokat - hátha egyszer valaki kíváncsi lesz rá:)
 |
| Ásónyom-mélyen kivesszük a földet |
 |
| Az aljára száraz, korhadó faágak, rözse kerül |
 |
| Ezután jöhet vissza egy réteg föld.... |
 |
| ... ami teljesen befedi |
 |
| Erre egy réteg avar, erre kerül a maradék föld |
 |
| ...aztán körberakjuk kővel, hogy a kipúposodó földhányást ne mossa el a víz. A tetejére pedig az erőről hozott igazi erdei humusz, |
 |
| ...és íme az eredmény... :) - körülbelül ilyennek álmodtuk |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése