Két hét múlva aztán beköszöntött végre a tavasz.
A szikrázó napsütés átsüt a még mindig kopasz ágak között, és langyos fényárban úszik az erdő.
Az avarban itt is, ott is ibolya kéklik. A száraz falevelek jólesően szárítgatják magukat a napsütésben, és ha nem nézel oda, néha szemérmesen nyújtózkodnak egyet... - mintha élne, mocorogna az egész erdő.
A szikrázó napsütés átsüt a még mindig kopasz ágak között, és langyos fényárban úszik az erdő.
Az avarban itt is, ott is ibolya kéklik. A száraz falevelek jólesően szárítgatják magukat a napsütésben, és ha nem nézel oda, néha szemérmesen nyújtózkodnak egyet... - mintha élne, mocorogna az egész erdő.
A villanegra mellett virít már a som... |
Az avarban itt is, ott is ibolya kéklik |
Az öreg kisvasút mellett... |
Szélesre tárt ajtókon, ablakokon dől be a Tavasz.
Két nap szabadságunkba került, de ezúttal sikerült jól időzítenünk.
Befejezzük a veteményesünket!
Na persze.... Befejezzük...! Ahogy mi azt elképzeltük! A munka oroszlánrésze még csak most következik!
Pedig az első délutánunk nem túl hosszú - bizony dél van már mire felérünk, és nekem délután még be kell mennem Gödöllőre. Ez se sűrűn fordult még elő - hogy én a páromat ott hagyjam egyedül a sötétedő erdőben, órákra....
Késő este érek vissza. Sötét van, és estére a ház bizony még mindig hűvös. Nem nagy öröm ilyenkor nekiállni fűteni, de hát muszáj...
Másnap aztán folytatjuk.
A kiásott ágyások alá korhadó ágak, rá föld, avar, végül igazi erdei humusz.
Kicsit megemelt ágyásokat álmodtunk (harmonizálva a fűszerspirálunkkal - úgyhogy terméskő támasz kell, és rengeteg, rengeteg humusz...
Friss földet kap a fűszerspirál is, abba is kerül ez-az...
Két nap szabadságunkba került, de ezúttal sikerült jól időzítenünk.
Befejezzük a veteményesünket!
Na persze.... Befejezzük...! Ahogy mi azt elképzeltük! A munka oroszlánrésze még csak most következik!
Pedig az első délutánunk nem túl hosszú - bizony dél van már mire felérünk, és nekem délután még be kell mennem Gödöllőre. Ez se sűrűn fordult még elő - hogy én a páromat ott hagyjam egyedül a sötétedő erdőben, órákra....
Késő este érek vissza. Sötét van, és estére a ház bizony még mindig hűvös. Nem nagy öröm ilyenkor nekiállni fűteni, de hát muszáj...
Másnap aztán folytatjuk.
A kiásott ágyások alá korhadó ágak, rá föld, avar, végül igazi erdei humusz.
Kicsit megemelt ágyásokat álmodtunk (harmonizálva a fűszerspirálunkkal - úgyhogy terméskő támasz kell, és rengeteg, rengeteg humusz...
Emelt ágyásban igazi erdei hu |
Végül jöhet maga a vetés.
A két ágyás végében borsó, (fölötte nád, hiszen rettentő nagyra fog nőni :) középen hagyma, aztán kifelé haladva egy sor répa, egy sor hónapos retek. A belső oldalban pedig sóska, spenót.Friss földet kap a fűszerspirál is, abba is kerül ez-az...
Kikel majd belőle valami? Megmarad? Hagynak belőle valamit a vaddisznók? Tele vagyunk aggályokkal... de hogy szép lett, az vitán felül áll.
Nagyon büszkén nézegetjük :)Az ágyások követik a fűszerspirál ívét |
Délután, hazaindulásunk előtti utolsó óráinkban mindenetre hozzálátunk, hogy kimérjük a következő kettő helyét.
Már kimértük a következő két ágyás helyét is.. . :) |
Sötétedik már, mire hazaindulunk.
Kár, hogy itt kell hagyjuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése