Nagyapa születésnapjának, a nagy családi összejöveteleknek időszaka.
Idén sem maradt el - de a fakanál és bogrács helyett ezúttal a csákány, lapát, talicska léptek elő főszereplővé.
Kárpótlásul viszont egy hétig tartott :) :)
Most van egy lélegzetvételnyi szünetünk - egy rövid képes beszámolóra talán éppen elég - aztán megyek, folytatom még egy kicsit :)
Befejeződtek a bontási munkák - rajtunk volt a sor.
Bár közben is jártunk fent, mégis elborzasztott, amit találtunk! Beton törmelék, téglák, malterpor, korhadt fák, törött üvegekek, szigetelőanyag foszlányok mindenütt! Pedig egy szó panaszunk nem lehet - a vállalkozó pontosan a szerződés szerint, határidőre, gondosan elvégezte a munkáját. A tervező szándékának megfelelően épségben megőrizte leendő fürdőszobánk födémét, a törmeléket pedig gondosan válogatva helyezte el - újra beépítendő terméskő, sitt, tégla, faanyagok, szigetelő anyagok.... mind-mind szépen elkülönítve.
c
A héten megraktuk egy 4m3-es kontainert, félig raktunk egy 8 m3-est... és mintha épp csak hozzáláttunk volna...
Egész héten szabadságon voltunk, mind a ketten. Végig velünk volt az öcsém is, egész héten velünk izzadt a majd' 40 fokos hőségben.
Kijöttek párom gyerekei is, ők is hordták napokon keresztül.
Kint járt a fiam is - bár ő keveset tudott velünk lenni, de új lendületet, fiatal erőt hozott magával, sokat segített.
Vasárnap még a menyem is itt volt, ő is csinálta, becsületesen....
Lányom pedig legapróbb unokámat szórakoztatta addig, hogy anyukája kivételesen ne csak vele foglalkozhasson :)
A távolból is volt segítségünk - az első napokban anyu látott el bennünket mindenféle finomsággal, hogy ezzel se legyen gondunk.
És ne feledkezzünk meg Timi kutyáról sem... ő mindig ott volt, ahol legkeményebben folyt a munka! :)
A felső ház ajtaja a semmibe néz - alatta csak a nagy mélység... oda csak a néhai belső lépcső szűk aknáján át lehet bejutni. Bevinni, vagy kihozni bármit is komoly kihívás!
Egész jól működő munkarend alakult ki a héten.
A hajnali órák hűvösében nyolcig, kilencig jól lehetett haladni - akkor aztán leálltunk, lementem a faluba egyetlen párom elé, aki Pestről ingázott egész héten. Bevásároltunk a faluban, felérve megreggeliztünk, és kezdődhetett a második menet. Ennek többnyire a déli hőség vetett véget. Két óra felé feladtuk a küzdelmet, és hátra vonultunk ebédelni, A délutáni műszakra már nehezebben szántuk rá magunkat... de hatig, hétig azért kitartottunk.
Akkor hazaindultak az ingázók, mi pedig megvacsoráztunk. Este még lehetett volna dolgozni, de ha őszinte akarok lenni, ezt már csak amolyan szöszmötölésnek lehetne nevezni.. Kilenc felé úgy estünk ágyba, mint akit agyonütöttek.
Péntek este aztán végleg hazament minden segítőnk - és mi ketten maradtunk a romok felett.
Mire mentünk ezen a héten?
Lehordtunk kb 8 m3 sittet a konténerbe - ennyit terveztünk, ennyit vállaltunk a hétre - ennyire becsülték a szakemberek. a keletkező törmeléket - valójában jó, ha a teljes mennyiség negyedét / harmadát kiteszi, amit eltakarítottuk.
Terven felül kibontottuk az alsó ház leendő aljzatát. (ezt egyik vállalkozó sem érezte a maga vállalt feladatának) A leendő előszoba és hálószoba alatt (kb 20 m2) 25-30 cm mélyen kibontottuk a köves, agyagos talajt - legalább 4 m3 tömör agyag került hátra, a fürdőszobánk mögé, ahol így új terasz van kialakulóban. Az aljzat pedig olyan szép lett, hogy biliárdozni lehetne a precíz, sík felületen :)
Nagy-nagy köszönet érte mindenkinek, aki segített nekünk!
A következő héten még szabadságon vagyok. Már többnyire egyedül leszek fenn - amit tudok, még lehordok a törmelékből - aztán kezdődhet az építés.
Innen már csak felfele van... ! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése