Érték vagy divat?

Néha a facebookon feltűnik egy-egy öreg ház, vastag, repedezett, szúette mestergerendákkal, robosztus kőfalakkal, kicsi ablakaiban muskátlival… Ilyenkor mindenki ilyen helyre áhítozik, így szeretne élni - vége-hossza nincs az epekedő, lelkes hozzászólásoknak.
Napjaink “divat-hulláma” felkapta a régi idők tárgyi emlékeit. Komoly pénzekért cserélnek gazdát régi rádiók, szenes vasalók, petróleum lámpák, öreg parasztbútorok.

Nyár végén

Nyár vége felé ballagunk.
Nincs már szabadságunk, de igazából nincs már dolgunk sem odafenn. Mégis úgy érezzük, jó gazda módjára szemmel kell tartanunk az építkezést.
Meg hát hajt a kíváncsiság is. Felmegyünk hát most is, csak úgy, néhány órára, hogy körülnézzünk.

Kő vagy tégla? - késhegyre menő viták

Öreg ember fogai bizony tönkremennek.

Egy idő után már nem is javíthatók - az elpusztult öreg fogakat bizony kidobják, és helyébe műanyag fogakat ültetnek.
Azzal is lehet rágni - talán még jobban is - nem fáj, nem érzékeny, nem megy tönkre, ellenálló, korszerű... de hát, ugye, mégsem az igazi...

A verőcei ház most ilyen műfogsort kap.

Luca széke

No igen... mert azért az is készülget!
Lassan, lassan, nem mondom... de mégis csak mindig halad egy kicsit.

Akkor pedig talán a mi házunk is állni fog egyszer!

Szabadságunk második hetében ismét felnéztünk, történt-e már ott valami változás.